Versenyjogi vita a hazai vasutak között

A vasutak közötti harc legújabb fejleménye, hogy az MMV Rt. pénteken a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordult, mert álláspontja szerint a MÁV árufuvarozási üzletága visszaél erőfölényével. A társaság beadványa szerint az állami vasút önkényesen értelmezi a vasútipálya-használat szabályait, a konkurensek vonatainak közlekedésének feltételeit pedig ötletszerűen, pillanatnyi érdekei alapján határozza meg. Ezzel lényegében kizárja a magánvasutakat a jogilag már liberalizált magyar fuvarpiacról.

Az MMV álláspontját két esettel is igyekezett alátámasztani. Így a társaság a MÁV árufuvarozási üzletágának számlájára írja, hogy a magánvasúti szerelvények tavaly nem tudták megközelíteni a bükkábrányi lignitbányát, és a cég ezért nem tudta tető alá hozni szerződését a Mátrai Erőművel. Emellett az MMV szerint a MÁV a közelmúltban kilenc napon keresztül akadályozta a Záhonyból a Berentei Erőműbe tartó magánvasúti szerelvény továbbítását is. A társaság közleménye szerint beadványukkal szeretnék elérni, hogy a magánvonatok az Európai Unió (EU) irányelveinek, a magyar jogszabályoknak, a vasúti hálózati üzletszabályzatnak megfelelően, díjfizetés ellenében kiszámíthatóan közlekedhessenek magyar vasúti pályákon, az ipari, az átrakó-pályaudvari vágányokon, és hozzáférhessenek a rakodást kiszolgáló létesítményekhez.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) határozza meg a versenyjogilag tilalmazott gazdasági, piaci magatartásokat és a törvény megszegése esetén alkalmazandó eljárást, ill. az eljáró szerveket. A törvény szerint "gazdasági erőfölényben van az érintett piacon aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására". A nemzetközi gyakorlatban erőfölényesnek tekintik azokat a cégeket, amelyek piaci részesedése meghaladja az 30-50%-ot a piac szerkezetétől függően.

A gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás számára a törvény tiltja, hogy visszaéljen helyzetével. A törvény különösen kiemel egyes visszaélés-típusokat, például "az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni; a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni". A GVH egyszerre alkalmazza a magyar és az európai versenyjogot is hazánkban.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásai kérelemre vagy hivatalból indulnak. A Gazdasági Versenyhivatal kérelemre csak engedélyezési típusú eljárásokat folytat le, kérelemre indul az eljárás, ha az ügyfelek közötti megállapodás versenytörvény szerinti minősítését, vagy a közöttük tervezett összefonódás engedélyezését kérik a hivataltól (Tpvt. VI. fejezet). Nem indítható eljárás kérelemre akkor, ha a GVH az eljárásában a közösségi versenyjog anyagi jogi szabályait alkalmazza, azaz akkor, ha a magatartás érintheti az EU tagállamai közötti kereskedelmet. Így nem adható mentesség az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz.) 81. cikkének (3) bekezdése alapján.

A Tpvt. III-IV-V. fejezeteiben (A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma, a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma), valamint az EKSz 81. és 82. cikkében részletezett szabályok megszegése esetén a Gazdasági Versenyhivatal hivatalból jár el. Ugyancsak indítható eljárás hivatalból, ha az eljárás kérelmezésének lett volna helye, de azt elmulasztották. A hivatalbóli eljárások vagy a GVH észlelése vagy bejelentés után indulnak. A hivatali eljárásokról bővebben itt olvashatnak.

Bejelentést bárki tehet, akinek jogát vagy jogos érdekét a panaszolt magatartás érinti. A GVH a bejelentést - 60 napos határidővel - kivizsgálja, melynek eredményeként dönt arról, hogy a feltárt adatok alapján hivatalból indít-e versenyfelügyeleti eljárást, vagy sem. Versenyfelügyeleti eljárást a GVH akkor rendeli el hivatalból, ha a sérelmezett magatartás, tevékenység vagy állapot a versenytörvény rendelkezéseit, vagy az EKSz 81. vagy 82. cikkét a GVH hatáskörébe tartozóan sértheti, és a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé teszi.

A versenyhivatali eljárás eredménye szerint a Versenytanács ítéli meg érdemben a vizsgált ügyet. Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki e törvény rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. (Ez a MÁV Rt esetében kb. 20 milliárd forint). A vállalkozások társadalmi szervezetével, a köztestülettel, az egyesüléssel és más hasonló szervezettel szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tag vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet.

Nyilatkozatháború a vasúttársaságok között

Budapest, 2005. március 11., péntek (MTI) - A Magyar Magánvasút (MMV) Rt. a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordult, mert úgy véli, a MÁV Rt. árufuvarozási üzletága visszaél erőfölényével - közölte Kukely Márton, az MMV Rt. vezérigazgatója pénteken. A MÁV Rt. várja a GVH állásfoglalását, mert álláspontjuk szerint a magánvasút társaság nem volt tisztában a vonatkozó előírásokkal.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a Magyar Magánvasút (MMV) Rt. azt kéri a Gazdasági Versenyhivataltól, vizsgálja ki azokat az ügyeket, amelyek azt támasztják alá, hogy a MÁV árufuvarozási üzletága önkényesen értelmezi a vasúti pályahasználati szabályokat. Az MMV szerint ez a magatartás végeredményben kizárja a magánvasutakat a jogilag már liberalizált magyar piacról. A közlemény szerint a MÁV Rt. árufuvarozási üzletága 2004-ben megakadályozta, hogy a magánvasút szerelvényei megközelíthessék a bükkábrányi lignitbányát, s ezzel meghiúsította az MMV Rt. lignitszállítási szándékát a Mátrai Erőműbe. Továbbá a MÁV Rt. árufuvarozási üzletága 2005 márciusában - önkényesen értelmezve a vasúti pályahasználati szabályokat - 9 napon át akadályozta az MMV Rt. szénszállító szerelvényének továbbítását. Az MMV Rt. a Gazdasági Versenyhivatalhoz eljuttatott beadványával azt kívánja elérni, hogy a magánvasúti szerelvények az Európai Unió vasúti irányelveinek, a magyar jogszabályoknak, a meghirdetett vasúti hálózati üzletszabályzatnak megfelelően, díjfizetés ellenében kiszámíthatóan közlekedtethessen szerelvényeivel a magyar vasúti pályákon, az ipar-, az átrakó-pályaudvari vágányokon és hozzáférhessenek a rakodást kiszolgáló létesítményekhez. A magán vasúttársaság szerint a jelenlegi gyakorlat az, hogy a konkurens MÁV Rt. árufuvarozási üzletága ötletszerűen, saját érdekei szerint szabja meg és változtatja a feltételeket.

A MÁV Rt. pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében közölte, hogy egyetért és üdvözli, hogy a Gazdasági Versenyhivatal - mint független hatóság - teszi egyértelművé az Európai Unió pályaliberalizációs előírásainak megfelelő hazai törvények és belső szabályzatok betartásának módját, amelyek vonatkoznak mind a közforgalmú pályákra, mind a MÁV tulajdonában illetve kezelésében lévő iparvágányok használatára. A MÁV Rt. azért is várja a GVH állásfoglalását, mert az állami vasúttársaság szerint az MMV nem volt tisztában a vonatkozó előírásokkal. Szerintük ezt a tényt az is alátámasztja, hogy a liberalizált magyar pályán már fuvarozott magán vasúttársaság. A szállítás a törvényi előírásoknak megfelelően és problémamentesen zajlott - tudatja a MÁV.