A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2005. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2005. Összes bejegyzés megjelenítése

2007. március 5., hétfő

Eurostat adatok a 2005-ről

A HVG Online röviden ismerteti az Eurostat meglehetős késéssel összeállít, 2005-re vonatkozó, az egész EU vasúti forgalmát érintő statisztikai adatait.

Személyszállításban a legnagyobb nyertesek Észtországban (28 százalék), Írországban (13 százalék), Görögországban és Lettországban (10-10 százalék). A legnagyobb vesztesek Litvánia és Magyarország.

Vasúti áruszállításban a legnagyobb nyertesek Litvánia, Lettország és Portugália, a legnagyobb vesztesek Luxemburg, Írország, Dánia, bár ezek közül az utóbbinak van csak vasútpolitikai értelme, hiszen Írország sziget, a kicsi Luxemburg pedig nem tölt be tranzitszerepet sem.

Magyarországról már rendelkezésre állnak a legfrissebb, egész 2006-ra vonatkozó adatok is, amelyek jóval pozitívabbak az EU25 előző évi teljesítményénél.

2005. március 16., szerda

Versenyjogi vita a hazai vasutak között

A vasutak közötti harc legújabb fejleménye, hogy az MMV Rt. pénteken a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordult, mert álláspontja szerint a MÁV árufuvarozási üzletága visszaél erőfölényével. A társaság beadványa szerint az állami vasút önkényesen értelmezi a vasútipálya-használat szabályait, a konkurensek vonatainak közlekedésének feltételeit pedig ötletszerűen, pillanatnyi érdekei alapján határozza meg. Ezzel lényegében kizárja a magánvasutakat a jogilag már liberalizált magyar fuvarpiacról.

Az MMV álláspontját két esettel is igyekezett alátámasztani. Így a társaság a MÁV árufuvarozási üzletágának számlájára írja, hogy a magánvasúti szerelvények tavaly nem tudták megközelíteni a bükkábrányi lignitbányát, és a cég ezért nem tudta tető alá hozni szerződését a Mátrai Erőművel. Emellett az MMV szerint a MÁV a közelmúltban kilenc napon keresztül akadályozta a Záhonyból a Berentei Erőműbe tartó magánvasúti szerelvény továbbítását is. A társaság közleménye szerint beadványukkal szeretnék elérni, hogy a magánvonatok az Európai Unió (EU) irányelveinek, a magyar jogszabályoknak, a vasúti hálózati üzletszabályzatnak megfelelően, díjfizetés ellenében kiszámíthatóan közlekedhessenek magyar vasúti pályákon, az ipari, az átrakó-pályaudvari vágányokon, és hozzáférhessenek a rakodást kiszolgáló létesítményekhez.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) határozza meg a versenyjogilag tilalmazott gazdasági, piaci magatartásokat és a törvény megszegése esetén alkalmazandó eljárást, ill. az eljáró szerveket. A törvény szerint "gazdasági erőfölényben van az érintett piacon aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására". A nemzetközi gyakorlatban erőfölényesnek tekintik azokat a cégeket, amelyek piaci részesedése meghaladja az 30-50%-ot a piac szerkezetétől függően.

A gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás számára a törvény tiltja, hogy visszaéljen helyzetével. A törvény különösen kiemel egyes visszaélés-típusokat, például "az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni; a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni". A GVH egyszerre alkalmazza a magyar és az európai versenyjogot is hazánkban.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásai kérelemre vagy hivatalból indulnak. A Gazdasági Versenyhivatal kérelemre csak engedélyezési típusú eljárásokat folytat le, kérelemre indul az eljárás, ha az ügyfelek közötti megállapodás versenytörvény szerinti minősítését, vagy a közöttük tervezett összefonódás engedélyezését kérik a hivataltól (Tpvt. VI. fejezet). Nem indítható eljárás kérelemre akkor, ha a GVH az eljárásában a közösségi versenyjog anyagi jogi szabályait alkalmazza, azaz akkor, ha a magatartás érintheti az EU tagállamai közötti kereskedelmet. Így nem adható mentesség az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz.) 81. cikkének (3) bekezdése alapján.

A Tpvt. III-IV-V. fejezeteiben (A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma, a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma), valamint az EKSz 81. és 82. cikkében részletezett szabályok megszegése esetén a Gazdasági Versenyhivatal hivatalból jár el. Ugyancsak indítható eljárás hivatalból, ha az eljárás kérelmezésének lett volna helye, de azt elmulasztották. A hivatalbóli eljárások vagy a GVH észlelése vagy bejelentés után indulnak. A hivatali eljárásokról bővebben itt olvashatnak.

Bejelentést bárki tehet, akinek jogát vagy jogos érdekét a panaszolt magatartás érinti. A GVH a bejelentést - 60 napos határidővel - kivizsgálja, melynek eredményeként dönt arról, hogy a feltárt adatok alapján hivatalból indít-e versenyfelügyeleti eljárást, vagy sem. Versenyfelügyeleti eljárást a GVH akkor rendeli el hivatalból, ha a sérelmezett magatartás, tevékenység vagy állapot a versenytörvény rendelkezéseit, vagy az EKSz 81. vagy 82. cikkét a GVH hatáskörébe tartozóan sértheti, és a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé teszi.

A versenyhivatali eljárás eredménye szerint a Versenytanács ítéli meg érdemben a vizsgált ügyet. Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki e törvény rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. (Ez a MÁV Rt esetében kb. 20 milliárd forint). A vállalkozások társadalmi szervezetével, a köztestülettel, az egyesüléssel és más hasonló szervezettel szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tag vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet.

Nyilatkozatháború a vasúttársaságok között

Budapest, 2005. március 11., péntek (MTI) - A Magyar Magánvasút (MMV) Rt. a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordult, mert úgy véli, a MÁV Rt. árufuvarozási üzletága visszaél erőfölényével - közölte Kukely Márton, az MMV Rt. vezérigazgatója pénteken. A MÁV Rt. várja a GVH állásfoglalását, mert álláspontjuk szerint a magánvasút társaság nem volt tisztában a vonatkozó előírásokkal.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a Magyar Magánvasút (MMV) Rt. azt kéri a Gazdasági Versenyhivataltól, vizsgálja ki azokat az ügyeket, amelyek azt támasztják alá, hogy a MÁV árufuvarozási üzletága önkényesen értelmezi a vasúti pályahasználati szabályokat. Az MMV szerint ez a magatartás végeredményben kizárja a magánvasutakat a jogilag már liberalizált magyar piacról. A közlemény szerint a MÁV Rt. árufuvarozási üzletága 2004-ben megakadályozta, hogy a magánvasút szerelvényei megközelíthessék a bükkábrányi lignitbányát, s ezzel meghiúsította az MMV Rt. lignitszállítási szándékát a Mátrai Erőműbe. Továbbá a MÁV Rt. árufuvarozási üzletága 2005 márciusában - önkényesen értelmezve a vasúti pályahasználati szabályokat - 9 napon át akadályozta az MMV Rt. szénszállító szerelvényének továbbítását. Az MMV Rt. a Gazdasági Versenyhivatalhoz eljuttatott beadványával azt kívánja elérni, hogy a magánvasúti szerelvények az Európai Unió vasúti irányelveinek, a magyar jogszabályoknak, a meghirdetett vasúti hálózati üzletszabályzatnak megfelelően, díjfizetés ellenében kiszámíthatóan közlekedtethessen szerelvényeivel a magyar vasúti pályákon, az ipar-, az átrakó-pályaudvari vágányokon és hozzáférhessenek a rakodást kiszolgáló létesítményekhez. A magán vasúttársaság szerint a jelenlegi gyakorlat az, hogy a konkurens MÁV Rt. árufuvarozási üzletága ötletszerűen, saját érdekei szerint szabja meg és változtatja a feltételeket.

A MÁV Rt. pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében közölte, hogy egyetért és üdvözli, hogy a Gazdasági Versenyhivatal - mint független hatóság - teszi egyértelművé az Európai Unió pályaliberalizációs előírásainak megfelelő hazai törvények és belső szabályzatok betartásának módját, amelyek vonatkoznak mind a közforgalmú pályákra, mind a MÁV tulajdonában illetve kezelésében lévő iparvágányok használatára. A MÁV Rt. azért is várja a GVH állásfoglalását, mert az állami vasúttársaság szerint az MMV nem volt tisztában a vonatkozó előírásokkal. Szerintük ezt a tényt az is alátámasztja, hogy a liberalizált magyar pályán már fuvarozott magán vasúttársaság. A szállítás a törvényi előírásoknak megfelelően és problémamentesen zajlott - tudatja a MÁV.

2005. március 15., kedd

Árufuvarozási csata

Egy magántársasággal keveredett összetűzésbe a MÁV - írja a mfor.hu

2005. március 04., 07:31
A MÁV Rt. már harmadik napja nem engedi egy magántársaság tehervonatát a magyar vasúti pályára lépni, ezért a GKM miniszteri biztosát küldi a helyszínre tájékozódni - közölte a Gazdaság és Közlekedési Minisztérium (GKM) csütörtökön.

A MÁV Rt. ugyanakkor közleményben tudatta, hogy a Vasúti Pályakapacitás Elosztó Kft. kiadta a közforgalmú pályaszakasz használatára jogosító engedélyt a Magyar Magánvasút Rt. (MMV Rt.) részére. Ez az engedély azonban nem terjed ki a MÁV kezelésében lévő vágányokra, amellyel kapcsolatosan az MMV azért jelentette be használati igényét, mert azon szénosztályozó - áru berakodáshoz és osztályozásához szükséges eszköz - található.

A GKM közleménye szerint a magyar tulajdonú vasúti cég már felajánlott pályahasználati díjat a pályákat kezelő MÁV Rt.-nek azért, hogy a magyar síneken közlekedhessen, ám a MÁV kedd óta nem engedett hozzáférést számukra. A minisztérium utal arra, hogy a hatályos törvények szerint az autópályákhoz hasonlóan már magántársaságok is használhatják a vasutat, amennyiben fizetnek érte. Mint azt közölték, a tárca meghozza a szükséges lépéseket, miután Antal Dániel vasútszabályozásért felelős miniszteri biztos pénteken tájékozódik a helyszínen. Mivel az 1.500 tonna szenet megrendelő magyarországi erőműnek haladéktalanul szüksége van a szállítmányra, ezért a GKM közbenjárásától függetlenül a szénport pénteken teherautókra rakodják át - tájékoztatott a GKM.

A MÁV szerint három napja kapta meg az MMV kérelmét a használattal kapcsolatosan, azonban tekintettel arra, hogy ebben a speciális kérésben a magyar vasúttársaságnak nincs kialakult gyakorlata, ezért egyhetes intézkedési időt kért. A vasúttársaság közlése szerint jelenleg, nemzetközi szinten sincs egységesen kialakult gyakorlat arra vonatkozóan, hogy az üzemi vágányokat a vasúttársaságok a maguk használatában tartják, vagy azok a közforgalmú pályák használatának részét képezik. A MÁV Rt.-hez most első ízben érkezett ilyen kérés. Ezt a MÁV Rt. nem utasította el, pusztán időt kért arra, hogy a nemzetközi gyakorlatot megvizsgálva kialakítsa az üzemi vágányok használatára vonatkozó eljárás módját.

Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott tagállamok közül például a lengyel és a szlovák vasúttársaságok esetében az árufuvarozási részlegek kezelésében maradtak az üzemi vágányok. Az üzemi vágányok a mindennapos forgalmi tevékenység végzéséhez szükségesek, ezért eddig azok a mindennapos használat miatt nem képezték vizsgálat tárgyát - mutat rá közleményében a MÁV. (MTI)

http://www.mfor.hu/cikkek/cikk.php?article=18457

2005. február 26., szombat

Sorompók a magánvasutak előtt

Az áruszállításban megindult a liberalizáció. Gondolhatnánk ezzel megteremtődött a magánvasutak szabad fejlődése. Magán vasúti mozdonyokat már láthatunk, mégsem a saját tehervonataikat továbbítják. Hogy is van ez? Ezzel a témával foglalkozik a Népszabadság és a Logsped szakmai portál cikke is.

Sorompók a magánvasutak előtt címmel jelent meg a magánvasutak nehézségeiről a LogSped cikke. "Egyetlen saját vonatot sem közlekedtettek júniusi piacra lépésük óta a hazai magánvasutak. Az új cégek kudarcukért a piaci szabályozást és a MÁV-ot okolják". A cikk itt érhető el: A Logsped cikke a Népszabadság nyomán

2005. február 24., csütörtök

Menetvonal igénylési határidők

2005 február 25-én lejár a 2005/2006 évi menetrendhez kapcsolódó menetvonal igénylési határidő a személyszállító vonatok számára. Tehervonatok esetére e határidő 2005 április 15.

A Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. honlapján közzétett, a MÁV által üzemeltetett pályára vonatkozó Hálózati Üzletszabályzat szerint a 2005/2006 évi menetrendi időszakhoz kapcsolódó határidők a következőképpen alakulnak:
Személyszállító vonatok esetén
- A menetvonal igények beadásának határideje: 2005. február 25.
- A menetrendtervezet megjelenése (elektronikus adathordozón): 2005. május 13.
- Az éves menetrend véglegesítése: 2005. augusztus 15.
Tehervonatok esetén
- A menetvonal igények beadásának határideje 2005. április 15.
- A menetvonal igények beadásának első póthatárideje 2005. június 15.
- A menetvonal igények beadásának második póthatárideje 2005. augusztus 12.
- A menetrendtervezet megjelenése (elektronikus adathordozón) 2005. augusztus 15.
- A menetvonal igénylők kapacitás-kiutalással kapcsolatos egyeztetési-összehangolási eljárás kezdeményezésének határideje 2005. szeptember 23.
- A kapacitás-eloszás során felmerült az egyeztetési-összehangolási eljárás eredménytelensége esetén a Pályahasználati Testülethez benyújtott kérelmek határideje 2005. október 24. Az egyeztetésekkel nem rendezhető konfliktusokról hozott döntésről az igénylők értesítése 2005. november 7-ig történik meg.
- Az éves menetrend véglegesítése 2005. október 13.

2005. január 17., hétfő

A DHL is vonatra száll

A nagyközönség számára elsősorban expressz csomagküldő szolgálatáról ismert logisztikai vállalat, a DHL Európában vonatra rakja át forgalmának egy részét. A TX vasútvállalattal közös tehervonatokat fognak Lübeck és Verona között üzemeltetni. Januárban egy darab 28 teherkocsiból álló, hetente kétszer ingázó vonattal kezdik az együttműködést, amely természetesen a háztól-házig filozófia jegyében a közút-vasút intermodalitásra épül. A DHL saját közleménye szerint büszke arra, hogy az első olyan páneurópai logisztikai vállalattá vált, amely bármilyen árut képes vegyes tehervonatain elvinni.

A DHL hangsúlyozza, hogy a lépés 70%-kal csökkenti az érintett áruforgalomban a szén-dioxid emissziót, vagyis 15 ezer tonnával kevesebb üvegházhatású gázt fognak a levegőbe engedni működésük során. Ahhoz, hogy további forgalmat tereljenek át vasútra, az intermodalitáshoz szükséges infrastruktúra fejlesztésére van szükség Európa-szerte. Miközben hazánkban eltűnnek a postavonatok, a DHL csomagküldő szolgálata szintén vasútra száll a Parcel InterCity szolgáltatáson keresztól (Csomag-InterCity) a München-Hannover-Hamburg vonalon. Ebben az esetben a közút-vasút együttműködés kombinálhatja a háztól-házig szállítás kényelmét és rugalmasságát az expressz vonatok sebességével és pontosságával.

A DHL honlapja.
A DHL sajtóközleménye.

2005. január 6., csütörtök

Gaál Gyula elnök-vezérigazgató több cégre bontaná a MÁV-ot

Gaál Gyula egyik első interjúja a HVG ezévi első számában jelent meg, és teljes terjedelmében olvasható az online kiadásban is. "A hosszú távú életképességhez arra van szükség, hogy stratégiai szövetségre lépjünk a német, az osztrák, a szlovák és más környékbeli vasutakkal, úgy, hogy közben a régió legerősebbjének számító társaság se nyelhesse le a MÁV-ot. Bár távlatilag azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy bármelyik önálló egységbe szakmai befektető is betársuljon. A százszázalékos magánosítást sem zárom ki, de határozott véleményem, hogy nem a privatizációval kell elkezdeni a MÁV átalakítását. Az idén az első fél évben meg kell születnie a kormányzati döntéseknek, jelentős lépést kell tenni a személyszállítási közszolgáltatási kötelezettség meghatározását illetően is, a második fél évben elő kell készíteni az átalakítást, jövőre pedig több önálló cégre kell bontani a MÁV-ot" - nyilatkozza Gaál a HVG-nek.

Az interjúban Gaál beszél távozásáról a GKM-ből, az új vezetői munkamegosztásról a MÁV-nál, a társaság csődközeli pénzügyi helyzetéről, a személyszállítási közszolgáltatás meghatározatlanságából fakadó anomáliákról.

A HVG-interjú itt érhető el.<

2005. január 5., szerda

Amerikai iparági kilátások az új évre, európai spekuláció

Az AAR észak-amerikai iparági szövetség jó évre számít 2005-ben. A Fitch konjunktúraelemző számításaira építő előrejelzésében a relatíve erős amerikai gazdasági növekedés és a kőolajszármazékok magas világpiaci ára a két legfontosabb tényező. Mi befolyásolja az amerikai vasutaktársaságok versenyképességét és mi következik ebből ránk nézve?

Az amerikai GDP várható növekedési üteme 3,3%, ami egy megállapodott szerkezetű, fejlett országban magasnak mondható, bár elmarad a tavalyi évétől. A fuvarozás iránti kereslet ezért relatíve magas marad, és az amerikai vasúti teherszállítók a tavalyinál alacsonyabb növekedési ütemre számíthatnak. Az AAR 2-4 százalékos bővülést jelez előre. Mivel az amerikai ipari termelés növekedési üteme kiemelkedően jó, ezért a nyersanyagszállítások és a késztermékek szállítása is jól fog alakulni, hasonlóan a 2004-ben látott tendenciához. Egyedül az észak-amerikai autógyártás rossz eredménye hat kedvezőtlenül, mivel az új autókat nagyrészt vasúton szállítják.

A kőolaj és földgáz magas világpiaci ára többféleképpen hat az iparágra. Egyrészt az energiapiacon megindult a kőolaj kőszénnel való helyettesítése, ami a vasutak számára kifejezetten kedvező, hiszen a kőszenet alapvetően vonatokon érdemes szállítani. Mivel a Diesel-üzemeanyag ára egy jelentős költségtényező, a működési költségek 12%-ra rúg, a magas energiahordozó ár a vasutak jövedelmezőségét csökkentheti. Ugyanakkor mindez relatív piaci térnyerést is hozhat, mivel a relatíve energiapazarlóbb teherautókat sokkal jobban érinti az üzemanyagok magas ára. Ez a hatás is tavalyról folytatódik, és elsősorban az intermodális szállítások, vagyis a kamionok terhének részleges vasúti szállítása fog terjedni. Ez az iparági szegmens az előző évben is kétszámjegyű növekedést mutatott.

Európában mindezek a hatások másként jelentkeznek. Az európai gazdasági növekedés általában jóval elmarad az észak-amerikaitól, de a közép-európai régió növekedési üteme kifejezetten magas marad, és ebből még jobban kiemelkedik a magyar, szlovák, román és lengyel autógyártás. Az energiahordozók magas ára némiképp másként érinti az európai közlekedési szektort, mivel az üzemanyagok ára a magas adók miatt többszöröse az amerikai szintnek. Ez általában is kedvezett a vasutak európai reneszánszának, de a mostani kimagasló kőolaj ár hatása korlátozottan jelentkezik, hiszen a relatív árváltozások nyomán kihasználható hatékonyság-nyereségek hatását az adórendszer eltompítja.

Magyarországon az energiaszektorban nagy kőszén-gáz átváltási lehetőség alternatív erőművek hiányában nincsen, de hazánkban is a kőszénszállítás a vasutak legjövedelmezőbb tevékenysége, vagyis a kezdődő liberalizációban a bányákat az erőművekkel összekötő relációkban lesz a legélesebb a piaci küzdelem. A magyar piac fejlődését azonban a külső tényezőknél sokkal jobban meghatározza, hogy megszületik-e végre az eurokonform vasúti szabályozás, és a piacon egyeduralkodó monopolista agóniája és piacvédő stratégiája nem temeti-e maga alá az egész vasúti áruszállítást.

Az AAR iparági előrejelzése 2005-re

2005. január 4., kedd

Saját vonatot indítanának a pécsi egyetemisták?

Saját vonatot akarnak indítani a pécsi egyetemisták Budapestre, a MÁV ugyanis megszüntette az esti Pécs és Budapest között közlekedő InterCity járatokat - írja az [origó]. A hallgatók és az oktatók szerint a járatok megszüntetése ellehetetleníti számukra a Budapestre jutást, illetve a Pécsre érkezést. A saját vonat, ami pontosan akkor indulna, amikor a megszüntetett járat, a tervek szerint akár charter jelleggel is működhetne. Vonatot akarnak bérelni a pécsi egyetemisták, hogy saját járatot indíthassanak Budapestre. A MÁV ugyanis megszüntette az esti Pécs és Budapest között közlekedő InterCity járatokat, emiatt azonban több ezer egyetemista és oktató csak jóval körülményesebben tud eljutni a fővárosba. A terv szerint vagy az egyetem, vagy a Hallgatói Önkormányzat indítaná a vonatot abban az időpontban, amikor a törölt InterCity indult.

A vonat indításához szükséges pénzt egyrészt a Hallgatói Önkormányzat költségvetési tartalékaiból, másrészt támogatók segítségéval biztosítanák. A pécsi diákok és oktatók szerint törölt járat kihasználtsága nem volt alacsony, sőt időszakonként túlzsúfolt volt. Megvárják a hivatali válaszadás határidejét, aztán, előreláthatólag a jövő héten, elkezdik szervezni a saját vonatukat.

A vasutak.hu megkeresésére Kresák Gergely pontosította az [origó]-ban megjelent hírt, ami nem pontosan tükrözte nyilatkozatát. A pécsi hallgatók tisztában vannak az InterCity veszteségének mértékével, ezért megegyezés hiányában elsősorban bérelt busszal próbálnák kiváltani a járatot. Tiltakozásukkal megkeresték a menetrendet megrendelő Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot és a MÁV Rt-t. A tiltakozó akció jelenleg azért szünetel, mert ígéretet kaptak arra, hogy a GKM és a MÁV felülvizsgálja a vonatpár megszüntetését és közvetlen tárgyalásokat folytat két héten belül a hallgatók képviseletével.

Az [origo] cikke

2005. január 3., hétfő

Dr Kóka János miniszter rádióinterjúja a vasútról

Dr Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, a hazai vasút szabályozásáért felelős kormánytag és egyben a MÁV Rt tulajdonosi jogait gyakorló miniszter december 29-én este adott interjút a Gazdasági Rádiónak a vasútpolitika aktuális kérdéseiről, a liberalizációról, az infrastruktúra-üzemeltetés függetlenítéséről és a regionális közlekedéspolitikai kérdésekről.

2007-re az árufuvarozás teljesen versenypiaccá váljon és a személyszállítás egyes szegmenseiben is megjelenhessenek új vasútvállalatok. Külön felvetette, nem kellene-e már most a nemzetközi személyszállítási piacra is új vállalatokat beengedni. A miniszter hangsúlyozta, hogy olyan díjpolitikát kell folytatni, ami egyszerre versenybarát és lehetővé teszi, hogy a piacnyitásból az állami infrastruktúra-üzemeltető hasznot húzzon.

Az infrastruktúrával kapcsolatban a miniszter arról is beszélt, hogy jelentős EU támogatások volnának igénybevehető a nemzetközi tranzitra is használható pályák megújítására, ha az infrastruktúra-üzemeltetés elvállna az egyéb tevékenységektől és gazdálkodása átláthatóvá válna. Ez gyakorlatilag a mai vertikálisan integrált MÁV Rt több vállalattá alakítását jelentheti. Az ingatlangazdálkodás területén a szakpolitika célja, hogy ne lehessen az értékes vagyonelemeket kimazsolázni az állami vasúttársaságból.

A mellékvonalak problémáját érintő kérdésre válaszolva a miniszter jelezte, hogy ez nem vasút- hanem közlekedéspolitikai kérdés, amelyet a regionális közlekedési rendszerek egészében kell megoldani, buszokkal, mikrobuszokkal és vonatokkal. Vannak olyan mellékvonalak, amelyek bezárását az önkormányzatok akarják elérni, és olyan is van, ahol a csekély utasforgalom kiváltása taxival is olcsóbb volna a mostani megoldásnál. A miniszter reményét fejezte ki, hogy regionális közlekedési rendszerek kérdéséből legalább időlegesen ki lehet zárni a politikai hisztériát és helyben élők közlekedési igényeit szem előtt tartva lehet megoldásokat keresni.

A miniszter interjújában két fontos állami feladatot jelölt ki a 2005. esztendőre: a liberalizáció jogi-intézményi rendszereinek kialakítását és a MÁV Rt adósságállományának kezelését. A MÁV Rt adósságaiért a Kormány eddig kezességet vállalt, így a hitelezők nincsenek veszélyben. A MÁV Rt tőkéje a törvényi minimum alá esett, amit az állam az adófizetők pénzéből ki fog pótolni, ugyanakkor meg kell keresni a módját annak, hogy ilyen csődközeli helyzet ne alakulhasson ki automatikusan minden évben.

A Gazdasági Rádió - Privátbankár.hu

Hallgassa meg Emőd Pál rádióinterjúját mp3-ban!